Bizonyára sokakban felmerült az a gondolat, hogy miért pont az elmúlt évtizedekben került előtérbe a szív- és érrendszeri, valamint a rosszindulatú daganatos betegségek kapcsolata a táplálkozással? Windaus, Nobel-díjas német biokémikus már 1910-ben megfigyelte, hogy az érelmeszesedés következtében megvastagodott érfalak különösen sok koleszterint tartalmaznak. Ennek ellenére sokáig csak néhány mondatban foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Mi változott meg azóta?

Az emberré válás során a táplálék kb. 70%-a növényi eredetű volt, 30%-át a vadászatból és halászatból származó állati eredetű táplálék biztosította. Az ember azt fogyasztotta, amit a természet nyújtott számára. Napjaink ipari mezőgazdasága és élelmiszeripara élelmiszerbőséget biztosít, bár nem mindenhol és nem mindenkinek. Ma is ismertek a nem megfelelő táplálkozás leggyakoribb formái: az éhezés, a rejtett éhezés és a túltápláltság.

A sok kalória és zsír elfogyasztásának veszélyei
A modern ipari társadalomban a táplálék összetevőinek aránya majdnem fordítottja lett a vadászó-gyűjtögető ősök étrendjének. Ma a zsír és a cukor a kalóriák több mint felét szolgáltatja, az összetett szénhidrátok aránya viszont a kalóriafelvétel egyharmadára csökkent. A sok kalóriát és zsírt tartalmazó táplálkozás elősegíti az elhízást, növelve a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés, a cukorbetegség és bizonyos rákbetegségek kockázatát.

Úgy tűnik, elszabadult az emberek zsír és cukor iránti vágya. Ezekből az élelmiszerekből igen könnyű túl sokat fogyasztani, mert testünk jelzőrendszere alig mutatja, hogy mikor ettünk eleget, míg a rostban és az összetett szénhidrátokban gazdag élelmiszerek fogyasztásánál a teltségérzet figyelmeztet arra, hogy hagyjuk abba az evést.

Az ipari társadalomban olyan változások hatottak a táplálkozásunkra, amelyek lehetővé tették a vágyak szinte korlátlan kielégítését. A mezőgazdaság gépesítése és a nagy terméshozamú növények termesztése elérhetővé tett minden olyan élelmet – húsféléket, növényi olajokat, tejtermékeket, cukrot, zöldségeket, gyümölcsöket –, amelyek korábban az ünnepnapok velejárói vagy a gazdagok kiváltságai voltak. Népszerűvé váltak az olajban sült ételek, és zsírban gazdag étrenden élhetnek azok is, akik a húst eddig nem engedhették meg mindig maguknak. Egyre több zsíros étel vált elérhetővé több ember számára, olcsóbban, mint korábban bármikor.

A városias életforma hatása a táplálkozásra
A városi lakosság aránya az 1900-as évek 10 százalékáról 50 százalékra nőtt. Az urbanizáció új életstílust alakított ki, vonzóvá téve az újszerű ételeket. A főzésre szánt idő csökkent, mert a nők is házon kívül kezdtek dolgozni. Megnőtt a konyhakész ételek iránti igény, amelyekre gyakran a magas zsír-, koleszterin- és cukortartalom jellemző, viszont kevés bennük a rost, vitamin, ásványi anyag. A nagyobb mennyiségű táplálék mellett nőtt a magasabb energiatartalmú élelmiszerek elérhetősége, a gyorséttermek (fast food) elterjedése, a "snack" (rágcsálnivaló) ételek számának növekedése. Nőtt a társasági kapcsolatokra fordított idő, ami szintén gyakoribb étel- és italfogyasztással párosul.

Ezzel szemben jelentősen csökkentek az energiaégetés lehetőségei. A városokban egyre több ember jut egyre több kalóriához, jóllehet a napi életben kevesebbre lenne szükség. A munka legtöbb fajtáját gépesítik, a munkahelyeket automatizálják, az iparban és a szolgáltatásban egyre kevesebb fizikai munkára van szükség. Csökkent a sportra és a testmozgásra fordított idő, számos lakókörzetben nincs biztonságos sétára szolgáló járda; a mindennapi házimunka egyre nagyobb részét veszik át a gépek, a gyalog, illetve kerékpárral történő közlekedést az autózás váltotta fel.

Az egészségtelen élelmiszerek reklámozása
Az urbanizáció megszüntette a termelő és a fogyasztó közötti közvetlen kapcsolatot. Az élelmiszeripar jelentős szerephez jutott, mert az igények kielégítése mellett lehetővé vált a fogyasztók befolyásolása. A gyermekek a reklámok kedvelt célcsoportjává váltak: aki gyermekkorában gyakran találkozik édes és zsíros ételekkel, egész életében ezeket kívánja.

A chipsek és sütemények helyett lehetne reklámozni almát és sárgarépát, azonban a feldolgozott termékek népszerűsítése kifizetődőbb. Számos élelmiszer nagyobb hasznot hoz, mintha a lisztet, olajat, tojást és cukrot, sót külön-külön adnák el, és a feldolgozás, csomagolás is további profittal jár. Több szakember "mérgező élelmiszer környezetről" beszél, mert a magas kalóriájú élelmiszerek olcsók, erősen reklámozzák őket, jó ízűek és könnyen elérhetők.

A túlzott táplálkozás betegségei
Ahogy egy ország gazdagabbá válik, és lakói több kalóriát és tápanyagokban szegényebb élelmiszert kezdenek fogyasztani, a hiányos táplálkozás betegségeit felváltják a túlzott táplálkozás betegségei.

A fertőző betegségek száma csökken, viszont megnő a krónikus betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbaj és a rákok) gyakorisága. Az említett bajok nem az öregedés következményei, hanem nagy részben a megváltoztatható táplálkozási szokásokra és a testmozgás hiányára vezethetők vissza.

A hagyományos táplálkozási formák, amelyek jó egészséget és hosszú életkort eredményeznek, általában növényi alapúak, bőven tartalmaznak teljes őrlésű gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és olajos magvakat, kiegészítve kevés állati termékkel. A sok gyümölcsöt, zöldséget, gabonaterméket, megfelelő mennyiségű ásványi anyagot és vitamint, illetve a kevés húst, zsírt és sót tartalmazó étrenddel sok krónikus betegséget lehet megelőzni. Ne felejtsük el azt sem, hogy a felsorolt betegségek kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a magas vérnyomás.

Dr. Százados Imre

A Patika Magazin közel 10 000 cikkével kíván önnek továbbra is kellemes és hasznos szórakozást a www.patikamagazin.hu portálján!