A komor téli napokban úgy érezzük, fáradékonyabbak vagyunk és fokozottan igénybe veszik szervezetünket a szinte naponta jelentkező stresszhatások. A köztudatban kialakult vélekedések azonban nem mindig helytállók a stresszel kapcsolatban. Vizsgáljunk hát meg néhányat közülük, igazak-e.



1 - A stressz fáraszt.
Igaz. Folytonosan ismétlődő, fokozott igénybevétel, megerőltető szellemi vagy fizikai munka esetén szervezetünk szakadatlanul energiatartalékaiból merít. Ily módon küzd azért, hogy alkalmazkodni tudjon a feszített életvitel körülményeihez. Ha hosszabb ideig ilyen életmódot folytatunk, nem törődünk egészségünkkel, helyes táplálkozásunkkal, testünk hiányolni fogja a szükséges "üzemanyagot", és "működési zavarai" lesznek. Ilyenkor fáradtságot érzünk, ami tartós stressz esetén már nem orvosolható azzal, hogy időnként jól kialusszuk magunkat. Sokkal kedvezőbb eredményt érünk el, ha átalakítjuk az alvás vagy a nyugalom óráinak szerkezetét, újra felépítjük azt, ami azt is jelenti, hogy ismét saját életritmusunk, belső óránk szabta követelmények szerint élünk. Ebből eredően nincs szükség arra, hogy sokkal többet aludjunk; elég arra törekednünk, hogy javítsuk az alvás minőségét. Ennek érdekében tartsuk be a rendszeresen azonos lefekvési időt, és nyugalmas tevékenységgel töltsük az azt megelőző órákat. Ami a napközbeni munkát és az otthoni teendőket illeti, azokat feltétlen szorítsuk ésszerű keretek közé a túlhajtottság okozta stressz csökkentésére.

2 - A kiegyensúlyozatlan táplálkozás kedvez a stressznek.
Igaz. Gondolkodásmódunk, érzelemvilágunk, észleléseink helyessége nagymértékben függ fizikai-egészségi állapotunktól. Ha ez utóbbi leromlik, sokkal fogékonyabbak vagyunk a stresszhatásokra. Ezért is figyelnünk kell arra, hogy egészségesen táplálkozzunk és a tápanyagok tekintetében kiegyensúlyozott étrendet kövessünk. Részesítsük előnyben a zöldséget-gyümölcsöt nemcsak a főétkezések során, hanem a cukros süteményekkel, fagylalttal és más édességekkel szemben is; csökkentsük ételeink elkészítésekor a zsírmennyiséget (és azt is csak növényi zsír formájában használjuk); ügyeljünk a proteinbevitelre (hal, hús, tojás, tejtermékek tartalmazzák) - és mindjárt könnyebben megbirkózunk a stresszel.

3 - A csokoládé és a hasonló édességek segítenek a stressz enyhítésében.
Hamis. Ezek az élelmiszerek gyors lebontású cukrokat tartalmaznak, azaz közvetlenül a vérbe kerülnek, és azonnali hatást érnek el. De csak rövid időre érezzük esetleg úgy, hogy kevésbé stresszes állapotba kerülünk tőlük. Természetesen azért is fogyasztjuk őket előszeretettel stresszes helyzetben, mert a kellemes íz élvezetével örömöt szerzünk magunknak, és azzal próbáljuk ellensúlyozni a feszültség okozta negatív hatást. Ha ezt a szokásunkat megtartjuk, a nagy mennyiségben fogyasztott édességtől csak meghízunk - ezért sokkal jobban tesszük, ha a stressz forrására irányítjuk figyelmünket, és azt próbáljuk elkerülni. Ha ez nem sikerül, inkább egy-egy finom, nyers zöldségdarabka rágcsálásával vezessük le idegességünket...

5 - A dohányzás csökkenti a stresszt.
Hamis. Egyes személyeknél a cigaretta ugyan képes valamennyire oldani a pillanatnyi stresszt, de természetesen ez a kedvezőnek hitt hatás nem áll arányban a dohányzás megannyi káros következményével. A cigaretta ugyanakkor izgatószerként is hat, ami szaporább szívverést, magasabb artériás vérnyomást okoz a szervezetben. Káros egészségügyi hatásai mellett pszichikai vetülete is megtévesztő, mert "hamis nyugtató" - nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy csak az azonnali feszültséget csillapítja bizonyos fokig és nagyon rövid időre. Emellett egy idő után veszélyes függőséget okoz, aminek megelőzésére (és általában a dohányzás ellen) már kiterjedt kampányok folynak világszerte.

Forrás: Galenus

A Patika Magazin közel 10 000 cikkével kíván önnek továbbra is kellemes és hasznos szórakozást a www.patikamagazin.hu portálján!