Szemünk lehetőségeihez képest mindig a lehető legjobban működik anélkül, hogy ettől károsodna. Túlzott igénybevétel esetén, vagy stressz hatására azonban előfordul, hogy átmenetileg látászavar, látásromlás lép fel.

A szemek kifáradását több tényező idézheti elő, melyek egy részét elkerülhetjük, megelőzhetjük, de van olyan is, ami ellen nem tudunk mit tenni. Az ipari létesítmények és a közlekedési eszközök által a levegőbe kibocsátott kén-dioxid a szemet folyamatosan izgatja, de a szénhidrogének és a nehézfémek is károsan hatnak a szemre. Nagyvárosban élve ezek az ártalmak jószerével elkerülhetetlenek.

Tiszta levegőt a lakásba és a munkahelyre!
Többet tehetünk azonban a lakás vagy a munkahely levegőjének tisztasága érdekében. A cigarettafüst, a takarításhoz használt vegyszerek egy részéből felszabaduló anyagok, valamint a dezodorokból származó kémiai anyagok irritálhatják a szemet, viszkető, égő, fájó érzést okoznak.

Szintén hasonló tünetek, szemszárazság léphet fel a túlfűtött, a száraz levegőjű központi fűtéses vagy a klímaberendezéssel ellátott helyiségekben, ahol a száraz levegő mellett további irritáló tényezők a keringő porszemcsék, gázok és baktériumok.

Megfelelő világítást!
A szem kifáradásához vezethet a nem megfelelő világítás is, aminek leginkább a precizitást igénylő munkánál és az olvasásnál van jelentősége. Ha a kontraszt nem kielégítő, a szem a kompenzáció miatt fokozott alkalmazkodásra kényszerül, így könnyen kifárad.

Bármilyen tevékenységhez legjobb a természetes fény, ha mégis mesterséges megvilágításra van szükség, ne az ingadozó fényű világítócsöveket válasszuk, mert azok fejfájást, vegetatív zavarokat okozhatnak.

Televízió nézéskor - ami egyébként is nagyon megterheli a szemet - ügyeljünk arra, hogy a háttérként használt fényforrás ne tükröződjön a képernyőn.

Számítógép előtt
Egyre többen dolgoznak számítógéppel; a monitor folyamatos, akár napi 8-10 órás nézése rendkívül nagy terhet ró a szemre. Az emberi szem leginkább az olvasási távolságra és a távolba nézésre van berendezkedve. A kb. 50-60 cm távolságra lévő képernyő nézéséhez fokozottan alkalmazkodnia kell, ami idővel csökkentheti a szem alkalmazkodóképességét. A képernyő által kibocsátott és más egyéb forrásból származó sugárzások - pl. az infrasugarak, ultraibolya sugarak, lézersugarak, mikrohullámok - is károsíthatják a szemet.

Nem csak az ide-oda pillantgatás és a rossz (vagy rosszul beállított) monitor terhelő a szemnek. A pislogásnak fontos biológiai szerepe van, ugyanis ez biztosítja, hogy mindig egyenletes könnyréteg borítsa a szemgolyó szaruhártyáját. Amennyiben nem pislogunk elég gyakran, ez a réteg megszakadhat, vagy megváltozhat a könny összetétele a normálishoz képest.

A képernyő és a szem közötti távolság legyen körülbelül 50 cm, nagy képernyőknél ennél több. A képernyő felső szegélye legyen körülbelül szemmagasságban, semmiképpen sem szabad ennél magasabbra nézni. Sem az ablakon beáramló természetes nappali fény, sem a mesterséges megvilágítás ne képezzen zavaró visszatükröződést a képernyőn.

Ha tehát időnként szünetet tartunk, rövid időre kikapcsoljuk a gépet, kinézünk az ablakon, teszünk egy kis sétát, vagy beleolvasunk az újságba, akkor pihentetjük a szemünket és növeljük a koncentráló- és teljesítőképességünket is.

Forrás: Galenus

A Patika Magazin közel 10 000 cikkével kíván önnek továbbra is kellemes és hasznos szórakozást a www.patikamagazin.hu portálján!