|
Szemünk lehetőségeihez képest mindig a lehető legjobban működik anélkül,
hogy ettől károsodna. Túlzott igénybevétel esetén, vagy stressz hatására
azonban előfordul, hogy átmenetileg látászavar, látásromlás lép fel.
A szemek kifáradását több tényező idézheti elő, melyek egy részét elkerülhetjük,
megelőzhetjük, de van olyan is, ami ellen nem tudunk mit tenni. Az ipari
létesítmények és a közlekedési eszközök által a levegőbe kibocsátott kén-dioxid
a szemet folyamatosan izgatja, de a szénhidrogének és a nehézfémek is
károsan hatnak a szemre. Nagyvárosban élve ezek az ártalmak jószerével
elkerülhetetlenek.
Tiszta levegőt a lakásba és a munkahelyre!
Többet tehetünk azonban a lakás vagy a munkahely levegőjének tisztasága
érdekében. A cigarettafüst, a takarításhoz használt vegyszerek egy részéből
felszabaduló anyagok, valamint a dezodorokból származó kémiai anyagok
irritálhatják a szemet, viszkető, égő, fájó érzést okoznak.
Szintén hasonló tünetek, szemszárazság léphet fel a túlfűtött, a száraz
levegőjű központi fűtéses vagy a klímaberendezéssel ellátott helyiségekben,
ahol a száraz levegő mellett további irritáló tényezők a keringő porszemcsék,
gázok és baktériumok.
Megfelelő világítást!
A szem kifáradásához vezethet a nem megfelelő világítás is, aminek leginkább
a precizitást igénylő munkánál és az olvasásnál van jelentősége. Ha a
kontraszt nem kielégítő, a szem a kompenzáció miatt fokozott alkalmazkodásra
kényszerül, így könnyen kifárad.
Bármilyen tevékenységhez legjobb a természetes fény, ha mégis mesterséges
megvilágításra van szükség, ne az ingadozó fényű világítócsöveket válasszuk,
mert azok fejfájást, vegetatív zavarokat okozhatnak.
Televízió nézéskor - ami egyébként is nagyon megterheli a szemet - ügyeljünk
arra, hogy a háttérként használt fényforrás ne tükröződjön a képernyőn.
Számítógép előtt
Egyre többen dolgoznak számítógéppel; a monitor folyamatos, akár napi
8-10 órás nézése rendkívül nagy terhet ró a szemre. Az emberi szem leginkább
az olvasási távolságra és a távolba nézésre van berendezkedve. A kb. 50-60
cm távolságra lévő képernyő nézéséhez fokozottan alkalmazkodnia kell,
ami idővel csökkentheti a szem alkalmazkodóképességét. A képernyő által
kibocsátott és más egyéb forrásból származó sugárzások - pl. az infrasugarak,
ultraibolya sugarak, lézersugarak, mikrohullámok - is károsíthatják a
szemet.
Nem csak az ide-oda pillantgatás és a rossz (vagy rosszul beállított)
monitor terhelő a szemnek. A pislogásnak fontos biológiai szerepe van,
ugyanis ez biztosítja, hogy mindig egyenletes könnyréteg borítsa a szemgolyó
szaruhártyáját. Amennyiben nem pislogunk elég gyakran, ez a réteg megszakadhat,
vagy megváltozhat a könny összetétele a normálishoz képest.
A képernyő és a szem közötti távolság legyen körülbelül 50 cm, nagy képernyőknél
ennél több. A képernyő felső szegélye legyen körülbelül szemmagasságban,
semmiképpen sem szabad ennél magasabbra nézni. Sem az ablakon beáramló
természetes nappali fény, sem a mesterséges megvilágítás ne képezzen zavaró
visszatükröződést a képernyőn.
Ha tehát időnként szünetet tartunk, rövid időre kikapcsoljuk a gépet,
kinézünk az ablakon, teszünk egy kis sétát, vagy beleolvasunk az újságba,
akkor pihentetjük a szemünket és növeljük a koncentráló- és teljesítőképességünket
is.
Forrás: Galenus
A Patika Magazin közel 10 000 cikkével kíván önnek továbbra is kellemes
és hasznos szórakozást a www.patikamagazin.hu
portálján!
|