Ne féljen a repüléstől

Nemsokára itt az üdülési szezon, és egyre többen választunk repülőgépes utakat… De mit tegyünk, ha viszolygást érzünk a repüléstől? Ez esetben megfelelő előkészületeket kell tennünk a várható kellemetlenségek megelőzésére. Ehhez adunk most néhány jó tanácsot.

Mit tegyünk, ha szeretünk utazni, de ódzkodunk egy kicsit a felhők fölött szállni?
Nemsokára itt az üdülési szezon, és egyre többen választunk repülőgépes utakat az utazási irodák katalógusaiból. Mostanában pedig különösen nagy kísértést jelentenek, és az eddigi méregdrága utazási lehetőségek költségeit rendkívüli módon mérséklik a "fapados" légitársaságok ajánlatai. De mit tegyünk, ha viszolygást érzünk a repüléstől, noha számos érv szólna mellette? Ez esetben megfelelő előkészületeket kell tennünk a várható kellemetlenségek megelőzésére. Ehhez adunk most néhány jó tanácsot.

A félelem "tünetei"
A társunk meglepett egy repülőgépes úttal? Vagy egész évben spóroltunk rá, és a családunk alig várja, hogy gépre szállhasson, s végre egy szép, egzotikus helyen töltse a vakációt? Mi pedig, korábbi tapasztalatainkra alapozva, már a repülés gondolatára is rosszul vagyunk... Ez esetben tudatos "ellenlépéseket" kell tennünk annak érdekében, hogy ne rontsuk el mások örömét és ne jussunk el odáig: a repülés miatt lemondjuk az egész utat. Sokkal inkább törekednünk kell rá, hogy megszűnjön a már-már állandósulni látszó félelem a repülős utaktól és különböző módszerekkel megakadályozzuk az olyan fizikai tünetek kialakulását a repülőgép szűk ülésén, mint a láb elnehezedése, megdagadása, a végtagok zsibbadása, valamint le- és felszálláskor a fül bedugulása vagy a repülést esetlegesen végigkísérő hányinger, netán szem-kiszáradás.. Egyszóval, kellő felkészüléssel el kell érnünk, hogy a várható megpróbáltatások helyett kellemes élményben legyen részünk.

A megoldás

1. Gondolat-elterelés, relaxáció, gyógyszeres segítség
Ha azt vesszük észre magunkon, hogy már a repülőgép felszállásakor rettegni kezdünk, mi lesz, ha légörvénybe kerülünk, netán meghibásodik a gép vagy rosszul lesz a pilóta és netán még egy terrorista is felbukkanhat a gépen - azaz vészjósló gondolataink vannak -, tennünk kell ellene! Egyik legjobb módszer gondolataink elterelése: olvassunk, fejtsünk keresztrejtvényt, hallgassunk zenét a repülőgépen, vagy igyekezzünk szóba elegyedni utastársainkkal. Az indulás előtt lehetőség szerint igyunk nyugtató gyógyteát és semmiképp se fogyasszunk koffein tartalmú italt, mert attól csak fokozzuk idegességünket. Amennyiben azonban tapasztalatból tudjuk, hogy az említett módszerek egyike sem segít, forduljunk orvosunkhoz egy felkészítő, relaxációs terápia ügyében, vagy kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől: milyen medicinát ajánl .

2. Elegendő folyadékfogyasztás
A bőrnek nem tesz jót a repülőgépeken lévő száraz levegő. Ha távolabbi tájakra készülünk, és az utazás előreláthatólag három óránál tovább tart, bőrünk akár 30%-ot is veszíthet nedvességtartalmából, míg a gép fedélzetén tartózkodunk. Ez ellen úgy is védekezhetünk, hogy gyakran, kicsiket kortyolgatunk az ásványvizünkből, végig az út során. Számítsunk körülbelül másfél litert egy hatórás útra. S jót tesz, ha minden második órában jól bekenjük az arcunkat és a nyakunkat hidratáló krémmel.

3. Testmozgás a hosszú út alatt
A repülőgépen a kabinnyomás levegője többek között a vér oxigénnyomásának csökkenését okozza, és emiatt a hosszan tartó ülés során úgy érezhetjük, lábunk elnehezedik, netán meg is dagad, vagy végtagjaink zsibbadni kezdenek. A visszérgyulladásos esetek 5%-a is a repülőútra vezethető vissza. A vérkeringéssel és az erek állapotával összefüggő problémák elkerülésére első lépésben gondosan válasszuk meg úti ruhánkat. Öltözékünk "elbírálásánál" gondoljunk arra, hogy ne szorítsuk le (pld. szűk nadrág viselésével) az ereket, tanácsos inkább kényelmes, bő holmikba bújni, ha sokáig kell ülnünk a repülőgép keskeny ülésén. Amennyiben visszértágulatunk van, feltétlen vegyünk fel speciális harisnyát az útra. Második, nagyon fontos tanács: legalább óránként álljunk fel, és sétálgassunk a repülőgép üléssorai között, majd a szélesebb sorvégi helyeken végezzünk tornamozdulatokat. De ülő helyzetben is, rendszeresen, többször egymás után hajlítsuk be és nyújtsuk ki a lábunkat, hogy élénkítsük vérkeringésünket.

4. A kontaktlencse eltávolítása, műkönny alkalmazása
A kabintér levegője, mint említettük, nagyon száraz. A kontaktlencsét viselő személyeknél ez csökkentheti, vagy gátolhatja a könnyelválasztást. Ha ilyen jelenséget tapasztaltunk már repülőútjaink során, legközelebb vigyük magunkkal a régi szemüvegünket, olvassunk azzal a gépen, miután kivettük a szemünkből a kontaktlencsét. Nem árt, ha nyugtató szemcseppel is felszerelkezünk (vagy a gyógyszertárakban kapható, sokféle műkönny közül is viszünk magunkkal), mert ha még le is cseréltük a kontaktlencsét a régi jó okuláréra, a repülőgép belsejének száraz levegője szemszúrást is okozhat. Ilyenkor segít, ha két-három cseppet juttatunk a szemünkbe belőle - ami akkor is hasznos, ha eredetileg nem viseltünk kontaktlencsét.

5. A "légibetegség" megelőzése
Fáj a fejünk, émelygést, hányingert érzünk repülés közben? Ezek a tünetek, lehetséges, hogy a sokak által "légibetegségnek" nevezett kór jellemzői. Ennek elkerülésére egyik javaslat, hogy kipihenten induljunk útnak, vagy ha ez nem sikerült, próbáljunk aludni a gépen. Az is fontos, hogy ne induljunk útnak üres gyomorral, fogyasszunk könnyű reggelit vagy ebédet, vacsorát még otthon, a járat indulási idejétől függően. Emellett elővigyázatosságból gondoljunk arra is, hová fogunk ülni a repülőgépben. Jól tesszük, ha időben kiérünk a repülőtérre, amikor még lehet az ülőhelyek közül válogatni. Fontos, hogy a gép két szárnya közé kérjük a helyet, mert itt vannak a legstabilabb ülőhelyek, ezen a részen érezzük kevésbé a kilengést szeles időjárás, légörvény esetén. Felszállás előtt fél órával pedig vegyünk be gyógyszert hányinger ellen.

6. A kényszeres ásítozás, füldugulás ellen
Amint a gép emelkedik, vagy süllyed, sokunknak be szokott dugulni a füle. Ennek a fül belső nyomása és a külső levegőnyomás közti különbség okozta kiegyensúlyozatlanság az oka. A légnyomás útközben, a repülőgép fedélzetén egyébként is alacsonyabb, mint a földön: körülbelül a 2000 m magasságinak felel meg. Mikor a gép leszáll, ehhez képest is nő a légnyomás, ránehezedik a dobhártyára, és fájdalmas érzést okoz a bedugult fülben. A legtöbbször elég csak ásítozni, az állkapcsunkat mozgatni, vagy erőteljesen rágógumizni le- és felszálláskor - mire "kidugul" a fül, megszűnik a feszítő érzés. Ha ez nem vezet eredményre, a két ujjunkkal csípjük meg az orrnyergünket, és csukott szájjal lélegezzünk jó mélyeket. Ez arra készteti az Eustach-kürtöt (a fület a garattal összekötő járatot), hogy megnyíljon, és helyreálljon a külső-belső nyomás egyensúlya.

A fenti tanácsok betartása mellett bízhatunk benne, hogy sokkal kellemesebb repülőutunk lesz, mint az előző években!

Forrás: Galenus

A Patika Magazin 12 000 cikkével kíván önnek továbbra is kellemes és hasznos szórakozást a www.patikamagazin.hu portálján!