Ottis főz Zsuzsi finomságai UFF blog Grill Életmód Csokivilág Teázó Fűszerek Vitaminok Régi magyar márkák története

A mûanyag és a fém palacklezárás egyre elterjedtebb a világon, s lassan egyre ritkábban találkozhatunk hagyományos módszerrel lezárt palackokkal. Parafatörténelem A világon elsőként Pierre Perignon alkalmazott parafa dugót, pezsgőspalackjainak tökéletesebb zárása érdekében. Korábban bőrdarabokkal zárták a palackokat, amit bőrcsíkkal, vagy madzaggal rögzítettek. Perignon XVIII. századi találmánya számos újítást hozott magával. Valószínûleg a pincében lakó egerek kirágták a parafát, ekkor alakult ki a viasszal való bevonás. Később aztán ennek már az a funkciója is megvolt, hogy a viaszba nyomott pecsétet márkavédjegyként használták. Emellett persze fontos szempont, hogy a palackot így már nem lehet felbontani anélkül, hogy az észrevétlen maradjon. Változás a palackok formájában A borosüveg mai alakja is ekkor alakult ki. Korábban inkább hagyma alakúak voltak a palackok, a hosszúkás formát tulajdonképp a parafának köszönhetik. Ahhoz ugyanis, hogy a parafa tökéletesen zárjon, nedvesnek kell lennie. Ezt viszont úgy lehet elérni, hogy fektetve tárolják a palackokat. A hagyma alakú palackot viszont nem lehet fektetve biztonságosan tárolni. Így indulhatott el a bor világhódító útjára. Paratölgyek Ma a legismertebb parafatermelő országok mind Földközi-tenger vidéki országok: Spanyolország, Marokkó, Portugália, Olaszország, Algéria, Tunézia és Franciaország. Ezek a parafatölgyesek azonban egyre inkább veszélyben forognak. Az egyre csökkenő kereslet miatt fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy az erdőket senki nem fogja gondozni. A WWF - a természetvédelmi világszervezet - szorgalmazza ugyan a természetes alapanyagok használatát, és ezzel a parafaerdők védelmét, a környezetbarát parafa alkalmazása azonban egyre inkább eltûnőben van. Feldolgozás A legismertebb paratölgy-fajták a berberszarvas, az ibériai hiúz és az ibériai sas. Ezeknek a fáknak legalább harminc évesnek kell lenniük, hogy parafát lehessen kinyerni belőlük. A fák azonban a parafa kinyerése során (után) nem kerülnek kivágásra. Mindössze 9-12 évenként lehántják a kérgüket. Eközben azonban intenzíven gondozzák is őket. A fákat általában 2 méter magasságig szokták megfosztani 5-8 centiméter vastag kérgüktől. A szüretre szeptember hónapban szoktak sort keríteni. Miután a kérget lefejtették, újabb tíz évnek kell eltelnie, hogy a parafa feldolgozásra alkalmas állapotba kerüljön. Az így kitermelt parafa 80%-ából készül dugó, a bor minőségének megfelelően felhasználva. A kiváló minőségû borokhoz kiemelkedően jó parafa, a kevésbé jó minőségû borokhoz a gyengébb minőségû parafa kerül kiválasztásra. Pro és kontra Vannak azonban, akik a parafa ellen emelik fel szavukat. Vegyészeti vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a némely borban időnként érezhető "pimpós" íz nem máshonnan ered, mint a rossz minőségû parafából. Ugyanakkor ausztrál vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy az újonnan terjedő, olcsó mûanyag dugók elősegítik a borok oxidációját, s ezzel a kellemetlen mellékíz kialakulását. A csavarzárak pedig redukciós folyamatokat indíthatnak el, amelynek eredménye akár a bor záptojásra emlékeztető ízének kialakulása is lehet. Ezek a hibák ma már sokkal gyakoribbak - állítják a kutatók - mint a parafa miatti problémák. Tények Manapság az alumínium, és mûanyag kupakok a palackok 20%-át zárják le. Más források arról számolnak be, hogy a világon ma palackozott 17 milliárd üveg bornak 70%-a még hagyományosan, parafa dugóval van lezárva. Terjednek azonban az üvegből készült dugaszok, a csavarzáras megoldások, és a sörösüvegekről jól ismert koronazárak is. Egyes szakemberek szerint az évtized végére 35%-ra növekedhet a nem parafából készült dugók aránya. Miközben 2000-ben ez az arány mindössze 2% volt. Szalai Nikoletta

Fontos tudnivalók a 28. Budapest Borfesztiválhoz! 28. Budapest Borfesztivál 2019